A PMKK gyereknapi foglalkozásokat rendezett Visegrádon, az 1970-es évek végétől kezdve. Helyszínként a reneszánsz királyi palota és a fellegvár, valamint a Salamon-torony szolgált.
Tudás
A filmet a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár Ráby Mátyásról elnevezett klubja készítette az 1980-as évek elején, az akkori technikával, 8 mm-es filmre. A digitalizálást Négyesi Gábor, a Pest Megyei Amatőr Filmstúdió egykori vezetője végezte el 2019-ben.
„Az én könyvtáram” projekthez kapcsolódóan online és TV kampány indult, ami az olvasás és a könyvtárhasználat népszerűsítését támogatja.
Duna korzó, Postás strand. Zenés városnéző séta, dr. Mailáth Imre vezetésével. Lenvirág néptáncegyüttes, Budakalász, Szabó Ferencné...
A Ferenczy család tagjainak kiállítása, megnyitó. Skanzen, Vitéz László bábelőadás. Postás strand, dalmát népszokások: Ivan-napi tűzugrás, dodolajárás...
Az ócsai templom a református istentisztelet helyszíne. A temetőben régi fa fejfák, többszintes, ún. padmajos sírok őrzik az elmúlt nemzedékek emlékét. Népi gasztronómia: a búbos kemencében sül a kenyér, a csikótűzhelyen készül a görhöny és a kukoricakása.
1975-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították a Pest megyei Ócsa nagyközséget és környékét. Az 1983-ban forgatott amatőr filmen megjelenik a temető, az öregfalu, a szőlők és borospincék, a présgunyhók. Megelevenednek a népi használati tárgyak, melyek egy még működő háztartásban megőrződtek.
A római kori vidéki majorság romjait a szentendrei skanzen területének előkészítésekor fedezték fel, az 1970-es évek elején. 1981-ben dr. Topál Judit régész vezetésével nemzetközi építőtábort szerveztek, melynek során az addig szabadon álló maradványokat megpróbálták megóvni.
A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár amatőr filmstúdiója által készített kisfilm felidézi a mai néző számára, milyen volt a város 1984-ben. Például a főtér barokk és klasszicista épületeinek díszletei között szenet szállító lovaskocsi vonul át…
A zenekar tagjai szolid Vivaldi-vonósnégyessel indítanak, hogy azután – egy makedón balladát és egy arab népdalt követően – annál vadabbul csapjanak a húrok közé, és a tőlük megszokott, fergeteges balkáni zenével szórakoztassák a közönséget. Négy tűzrőlpattant énekesnő segíti őket.
1969-ben a Bükkös-patak partján iskolai tábort létesítettek. A tábor negyedszázadon át sikeresen működött, majd az 1990-es évek végére megszűnt. A foglalkozásokat vezető felnőttek között feltűnnek ismert szentendrei arcok, és az akkori gyerekek közül is sokan magukra ismerhetnek.
Raffay Anna néprajzkutató, néprajzi filmes a háború utáni nemzedék elhivatott „kultúrmunkása” volt. Védőszárnyai alatt működött Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban a Hangai László vezette filmstúdió. Az 1983-ban készült portréfilmben megkapó szerénységgel vall életéről, munkásságáról