Tudás

A Ferenczy család tagjainak kiállítása, megnyitó. Skanzen, Vitéz László bábelőadás. Postás strand, dalmát népszokások: Ivan-napi tűzugrás, dodolajárás...

Az ócsai templom a református istentisztelet helyszíne. A temetőben régi fa fejfák, többszintes, ún. padmajos sírok őrzik az elmúlt nemzedékek emlékét. Népi gasztronómia: a búbos kemencében sül a kenyér, a csikótűzhelyen készül a görhöny és a kukoricakása.

1975-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították a Pest megyei Ócsa nagyközséget és környékét. Az 1983-ban forgatott amatőr filmen megjelenik a temető, az öregfalu, a szőlők és borospincék, a présgunyhók. Megelevenednek a népi használati tárgyak, melyek egy még működő háztartásban megőrződtek.

A római kori vidéki majorság romjait a szentendrei skanzen területének előkészítésekor fedezték fel, az 1970-es évek elején. 1981-ben dr. Topál Judit régész vezetésével nemzetközi építőtábort szerveztek, melynek során az addig szabadon álló maradványokat megpróbálták megóvni.

A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár amatőr filmstúdiója által készített kisfilm felidézi a mai néző számára, milyen volt a város 1984-ben. Például a főtér barokk és klasszicista épületeinek díszletei között szenet szállító lovaskocsi vonul át…

A zenekar tagjai szolid Vivaldi-vonósnégyessel indítanak, hogy azután – egy makedón balladát és egy arab népdalt követően – annál vadabbul csapjanak a húrok közé, és a tőlük megszokott, fergeteges balkáni zenével szórakoztassák a közönséget. Négy tűzrőlpattant énekesnő segíti őket.

1969-ben a Bükkös-patak partján iskolai tábort létesítettek. A tábor negyedszázadon át sikeresen működött, majd az 1990-es évek végére megszűnt. A foglalkozásokat vezető felnőttek között feltűnnek ismert szentendrei arcok, és az akkori gyerekek közül is sokan magukra ismerhetnek.

Raffay Anna néprajzkutató, néprajzi filmes a háború utáni nemzedék elhivatott „kultúrmunkása” volt. Védőszárnyai alatt működött Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban a Hangai László vezette filmstúdió. Az 1983-ban készült portréfilmben megkapó szerénységgel vall életéről, munkásságáról

100 + … könyv a Pest Megyei Könyvtár (és előd-, illetve társintézményei) kiadásában, 1958–2018. Antikvár árak. Könyvtáraknak ingyenes!

Az 1902-ben született és 1977-ben elhunyt Kossuth-díjas kerámiaművésznek, Kovács Margitnak két helyen is van állandó kiállítása: szülővárosában, Győrben és a művészetek városában, Szentendrén. Utóbbi az átrendezés után újra látogatható

A település már a 19. század közepén kitűnt gazdag, fényűző népviseletével. A lányok és asszonyok temérdek szoknyát, pompás fejdíszt viseltek. Készült a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár filmstúdiójában, 1978-ban.

Egy korabeli újságcikk nyomán felidézzük az egykori szentendrei szerb kulturális egyesület megalakulásának történetét. Segítenek ebben a helytörténeti gyűjteményünkben található dokumentumok is.