2025

Kiállítás a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár homlokzatán. Megnyitja Parti Nagy Lajos költő, író.

Az internet világában számos diéta irányzat találja meg a fogynivágyókat, ám ezek a diéták sokszor ellentmondanak egymásnak vagy túl szélsőségesek. Ráadásul évről évre másik fajta kerül a fókuszba, így a laikus szemlélőnek nagyon nehéz lehet kiigazodni a divatdiéták útvesztőjében. Három részes előadás-sorozatunkban Tóth Eszter dietetikus 2025 legnépszerűbb diétáit mutatja be. Elsőként a napjainkban ismét népszerűvé vált böjtölés eredetéről, szervezetre gyakorolt hatásairól lesz szó. Illetve ennek legextrémebb formájáról a léböjtről.

Az újévi fogadalmakról általában az jut eszünkbe, hogy szalmaláng természetűek, és gyorsan elenyésznek. Egy kis odafigyeléssel azonban ki is használhatjuk az új év kezdetét, hogy szokásainkon apró lépésekben változtatva jobbá, egészségesebbé tegyük a mindennapokat. Előadó: Huszárné Kürti Éva mentálhigiénés szakember

Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes és Nagy Gerzson: Meddig él egy anya című könyvének bemutatója. Két anya, két felnőtt lány. Az apák sehol. Szerelmek, szeretők, itt-ott némi öröm. Mindkét regény két szálon mutatja be a család széthullását, mindennapi árulásainkat, kudarcainkat, a vágyat a normális életre. A szerzőkkel Szolláth Dávid irodalomtörténész beszélget.

Válogatás az elmúlt tíz évben írott versekből.

Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezetőtanára, szakmódszertani könyvek szerzője elemzi a legnagyobbnak tartott versek egyikét. 

Bősze Ádám könyvbemutatója. Van-e boszorkány a Macbethen túl? Hányféle lény bukkan föl a Nibelung-tetralógiában? Míg Bősze Ádám első könyvében, a Nagy zenészek, nagy szerelmek című kötetben a zenetörténet hálószobatitkait ismerhettük meg, addig a Muzikális bestiák fókuszában a zeneirodalom különleges lényei, furcsa kreatúrái állnak.

Tverdota György elemzi az Emberek című szonettet (1935). Ez a kései vers talányosan indul. Nagyon jól demonstrálható rajta, hogy közel hajolva a szöveghez nem mindent értünk, de mégis értjük az egészet. Társadalmi nézetek is összegződnek benne.

A magyar kultúra napja - könyvbemutató. Wirth Imre Karolina kertje című művéről beszélget Bánki Zsolt muzeológus könyvtárossal. ,,A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem - ezzel a címmel jelent meg Wirth Imre összefüggő kisprózákból álló sorozata több irodalmi lapban, köztük a kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratban. Ma Karolina kertje címmel tartja a kezében az olvasó ezt a szövevényes regényt, amelyre rá lehet aggatni a családtörténet, emlékirat, korrajz, útirajz, prózai köntösbe bújtatott líra megnevezést."

Széchenyi Ágnes elemzi az Április 11 című József Attila verset (1925). Ennek kapcsán az életmű több "születésnapi" verséről esik majd szó. A vers lehetőséget ad az életrajzi, családi háttér felrajzolására, néhány visszatérő motívum megmutatására. Érdekes a vers története, csak nagyon későn került elő a kézirat. És érdekes a megírás időpontja, mindössze egy-két héttel az emblematikus Tiszta szívvel című vers közelében írta József Attila.