november 2019

A település már a 19. század közepén kitűnt gazdag, fényűző népviseletével. A lányok és asszonyok temérdek szoknyát, pompás fejdíszt viseltek. Készült a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár filmstúdiójában, 1978-ban.

A zenekar tagjai szolid Vivaldi-vonósnégyessel indítanak, hogy azután – egy makedón balladát és egy arab népdalt követően – annál vadabbul csapjanak a húrok közé, és a tőlük megszokott, fergeteges balkáni zenével szórakoztassák a közönséget. Négy tűzrőlpattant énekesnő segíti őket.

A filmet a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár Ráby Mátyásról elnevezett klubja készítette az 1980-as évek elején, az akkori technikával, 8 mm-es filmre. A digitalizálást Négyesi Gábor, a Pest Megyei Amatőr Filmstúdió egykori vezetője végezte el 2019-ben.

A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár amatőr filmstúdiója által készített kisfilm felidézi a mai néző számára, milyen volt a város 1984-ben. Például a főtér barokk és klasszicista épületeinek díszletei között szenet szállító lovaskocsi vonul át…

A PMKK gyereknapi foglalkozásokat rendezett Visegrádon, az 1970-es évek végétől kezdve. Helyszínként a reneszánsz királyi palota és a fellegvár, valamint a Salamon-torony szolgált.

A római kori vidéki majorság romjait a szentendrei skanzen területének előkészítésekor fedezték fel, az 1970-es évek elején. 1981-ben dr. Topál Judit régész vezetésével nemzetközi építőtábort szerveztek, melynek során az addig szabadon álló maradványokat megpróbálták megóvni.

A Visegrádi Palotajátékokat a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár indította el. A rendezvénysorozat turisztikai látványossággá nőtte ki magát, és máig nagy népszerűségnek örvend.

1975-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították a Pest megyei Ócsa nagyközséget és környékét. Az 1983-ban forgatott amatőr filmen megjelenik a temető, az öregfalu, a szőlők és borospincék, a présgunyhók. Megelevenednek a népi használati tárgyak, melyek egy még működő háztartásban megőrződtek.

Az ócsai templom a református istentisztelet helyszíne. A temetőben régi fa fejfák, többszintes, ún. padmajos sírok őrzik az elmúlt nemzedékek emlékét. Népi gasztronómia: a búbos kemencében sül a kenyér, a csikótűzhelyen készül a görhöny és a kukoricakása.

Raffay Anna néprajzkutató, néprajzi filmes a háború utáni nemzedék elhivatott „kultúrmunkása” volt. Védőszárnyai alatt működött Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban a Hangai László vezette filmstúdió. Az 1983-ban készült portréfilmben megkapó szerénységgel vall életéről, munkásságáról